Az online csalás lélektanáról és leggyakoribb trükkjei:
Szóba került, hogy a digitális csalók sokszor rendőrnek vagy banki szakembernek adják ki magukat, és egy valósnak tűnő bűnügyi akcióra hivatkozva próbálják rávenni az áldozatot, hogy biztonsági számlára utaljon, vagy telepítsen egy kártékony programot.
Online csalás: pszichológiai manipuláció és álvalóság a digitális térben
Az elkövetők kihasználják a közösségi média figyelemelterelő hatását és a felhasználók felületességét.
Egy mesterséges élethelyzetet kreálnak, amely során az ügyfél elhiszi azt a történetet, amit az elkövetők előadnak – elhiszi, hogy bajban van, és csak arra tud koncentrálni, hogy megóvja a pénzét.
A cél a számlán lévő összeg megszerzése – akár úgy, hogy maga az áldozat emeli meg az átutalási limitet.
Kitérnek a befektetési csalásokra is, ahol deepfake videókkal hitelesnek tűnő közéleti szereplők ajánlanak kriptós „csodabefektetéseket”.
Generálnak olyan videókat, ahol közismert személy képmását és a hangját felhasználva kreálnak egy videót, amelyben személyre szabottan megszólítják az ügyfelet.
Eleinte valódi hozamot is mutatnak, hogy meggyőzzék az áldozatot, később azonban megszerzik az irányítást az internetbank felett, és eltüntetik a teljes összeget. A megoldás: soha ne adjuk ki adatainkat, ne kattintsunk ismeretlen linkekre, és gyanú esetén azonnal jelezzük bankunknak a csalási kísérletet – különösen fontos ez, mert másodpercek alatt történhet a baj.
A fizetési rendszerek viszont abszolút biztonságosak. Az igazi kockázat mindig a humán faktor az ügyfél részéről
ORIGO
Robi, Attila